Xi igazi kihívása nem Trump kereskedelmi háborúja

Donald Trump neve a kínai nagykereskedelmi piacokon és vásárokon gyakran csak egy halvány nevetés kíséretében merül fel. Az Egyesült Államok elnöke és a 145%-os vámjai nem sok félelmet keltettek a kínai kereskedők körében. Ezzel szemben inkább egy online kínai nacionalista hadsereg inspirálódott, akik gúnyos mémeket és vírusként terjedő videókat készítettek, amelyekben mesterséges intelligenciával generált Trump, JD Vance alelnök és Elon Musk látható, amint lábbeliket és iPhone-okat szerelnek össze. Kína nem úgy viselkedik, mint egy olyan ország, amely gazdasági fájdalmaktól tart, és Xi Jinping elnök világossá tette, hogy Peking nem fog hátrálni. „Több mint 70 éve Kína mindig a saját erejére és kemény munkájára támaszkodott a fejlődés érdekében… soha nem támaszkodott senki ajándékaira, és nem fél a méltatlan elnyomástól” – mondta ebben a hónapban. Az elnök magabiztossága részben abból is fakadhat, hogy Kína ma már sokkal kevésbé függ az Egyesült Államoktól, mint 10 évvel ezelőtt.

A valóság azonban az, hogy Trump határozott lépései és a vámemelések olyan nyomáspontokat érintenek, amelyek már léteznek Kína saját gyengélkedő gazdaságában. A lakáspiaci válság, a növekvő munkahelyi bizonytalanság és az öregedő népesség miatt a kínai emberek egyszerűen nem költenek annyit, amennyit a kormány szeretne. Xi 2012-ben került hatalomra azzal az álommal, hogy Kínát megújítja, de ez most súlyos próbák elé néz – nemcsak az amerikai vámok miatt. A kérdés most az, hogy Trump vámjai elfojtják-e Xi gazdasági álmait, vagy sikerül-e a meglévő akadályokat lehetőségekké alakítania.

A 1,4 milliárd fős népességével Kínának elméletileg hatalmas belső piaca van, de itt is akadályba ütköznek. Az emberek nem tűnnek hajlandónak arra, hogy pénzt költsenek, míg az ország gazdasági kilátásai bizonytalanok. Ez nem a kereskedelmi háború következménye, hanem a lakáspiac összeomlásának eredménye. Sok kínai család az életmegtakarítását fektette be az otthonába, hogy aztán a következő öt évben láthassák, ahogy az árak zuhanásnak indulnak. A lakásfejlesztők továbbra is építkeztek, miközben a ingatlanpiac összeomlott. A becslések szerint Kína teljes népessége nem töltené meg az összes üres lakást az országban. A kínai statisztikai hivatal egykori alelnöke, He Keng, két évvel ezelőtt elismerte, hogy a legextrémebb becslés szerint most már elég üres lakás van 3 milliárd ember számára.

Kínában az üres projektek sok helyen szembetűnőek; az ország különböző tartományaiban „szellemvárosok” sorakoznak, amelyek üres betonvázakból állnak. Néhány helyen az épületeket már berendezték, a kertek szépen ki lettek alakítva, a függönyök az ablakokat keretezik, és a lakások új otthonként tűnnek fel – de csak éjszaka, amikor nincsenek fények, lehet észrevenni, hogy üresen állnak. Egyszerűen nem áll rendelkezésre elegendő vevő, hogy a jelenlegi építkezési szintet eltartsa.

Öt évvel ezelőtt a kormány lépéseket tett a lakásfejlesztők hitelfelvételi lehetőségeinek korlátozására, de a lakásárakra és ezzel a fogyasztói bizalomra gyakorolt hatás már megtörtént, és elemzők a Reuters februári felmérése szerint 2,5%-os csökkenést jósoltak az ingatlanárakban idén. A középosztálybeli kínai családokat nemcsak a lakásárak aggasztják, hanem az is, hogy a kormány képes-e nyugdíjat biztosítani számukra. A következő évtizedben körülbelül 300 millió ember, akik jelenleg 50 és 60 közöttiek, elhagyja a kínai munkaerőpiacot. A kínai Tudományos Akadémia 2019-es becslése szerint a kormány nyugdíjalapja 2035-re elfogyhat.

A fiatalok jövője is aggodalomra ad okot, mivel a főiskolai diplomás fiatalok milliói küzdenek a munkanélküliséggel. A 16 és 24 év közötti városi lakosság több mint egynegyede munkanélküli Kínában a 2023 augusztusi hivatalos adatok szerint. A kormány azóta nem tette közzé a fiatalok munkanélküliségi adatait. A probléma az, hogy Kína nem tud egyszerűen váltani a termékek eladásáról az Egyesült Államoknak a helyi vásárlóknak való értékesítésre. „Tekintettel a gazdaságra nehezedő lefelé irányuló nyomásra, valószínűtlen, hogy a hazai fogyasztás rövid távon jelentősen nőhet” – mondja Nie Huihua professzor a Renmin Egyetemen.

A kínai kormány, hogy megújítsa a lassuló gazdaságot, milliárdokat jelentett be gyermekgondozási támogatásokra, növelték a béreket és a jobban megfizetett szabadságokat is bevezették. Emellett egy 41 milliárd dolláros programot is indítottak, amely kedvezményeket kínál olyan termékekre, mint a fogyasztói elektronika és az elektromos járművek, hogy ösztönözzék a lakosságot a költésre. Zhang Jun professzor, a Fudan Egyetem közgazdasági karának dékánja azonban úgy véli, hogy ez nem „fenntartható”. „Szükségünk van egy hosszú távú mechanizmusra” – mondja.

Xi számára ez sürgető kérdés. Az a jólét, amelyet 13 évvel ezelőtt ígért, még nem vált valóra. Xi tudatában van annak is, hogy Kína fiatal generációja csalódott és aggódik a jövője miatt, ami nagyobb problémát jelenthet a Kommunista Párt számára: tüntetéseket vagy zavargásokat. A Freedom House Kína Dissent Monitor jelentése szerint a pénzügyi problémák által kiváltott tüntetések száma az utóbbi hónapokban meredeken megnőtt. Mivel minden tüntetést gyorsan elnyomnak és cenzúráznak a közösségi médiában, valószínűtlen, hogy ez valódi fenyegetést jelentene Xi számára egyelőre.

Xi 2012-ben azt mondta: „Csak akkor tehet jól az ország és a nemzet, ha minden ember jól él.” Ez az ígéret akkor hangzott el, amikor Kína gazdasági felemelkedése megállíthatatlannak tűnt. Most azonban ez a jövő bizonytalanná vált. A múlt évtizedben óriási előrelépéseket tettek a fogyasztói elektronika, az akkumulátorok, az elektromos járművek és a mesterséges intelligencia terén, mint a fejlett gyártásra való áttérés részeként. Kína máris rivalizálni tudott az Egyesült Államok technológiai dominanciájával a DeepSeek csevegőrobot és a BYD révén, amely tavaly a világ legnagyobb elektromos autógyártójává vált, megelőzve a Teslát.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cpq7y8vl55yo