Az AI-t elutasítók hangja

Sabine Zetteler, egy londoni kommunikációs ügynökség vezetője, határozottan ellenáll az mesterséges intelligencia (AI) térnyerésének. Zetteler ügynöksége körülbelül tíz munkatársat foglalkoztat, és véleménye szerint az AI használata nemcsak értelmetlen, hanem az emberi kreativitás és kapcsolatok megölésével is jár. „Nem értem, miért kellene olyan dolgot olvasnom, amit valaki nem is fáradt meg megírni” – mondja, utalva arra a megállapításra, amelyet nemrégiben olvasott. Számára az AI által generált tartalom nem jelent semmilyen örömet vagy értéket, és úgy véli, hogy a technológia elterjedése nemcsak az ő, hanem a társadalom egészének jövőjét fenyegeti.

Zetteler hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia elterjedésével az emberek közötti valódi kapcsolatok háttérbe szorulnak. „Mi értelme van egy újságot olvasni, amit gépek írtak? Miért hallgassak olyan zenét, amit AI készített?” – teszi fel a kérdést. Az ő szemszögéből nézve a mesterséges intelligencia nem csupán a munkaerőpiacot befolyásolja, hanem az emberi élményeket is. Zetteler attól tart, hogy a versenytársak AI-re támaszkodása miatt hátrányba kerülhet, de úgy véli, hogy a siker mércéje nem csupán a profit, hanem a társadalomra gyakorolt hatás is. „Mérhetjük a sikert a társadalomhoz való hozzájárulásunk alapján, nemcsak a pénzügyi mutatók szerint” – mondja.

Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa, hasonló állásponton van. Achery számára az AI használatának egyik fő ellenérve a környezeti hatások. „Az AI számomra lélektelen, és teljesen ellentétes a vállalkozásom céljaival, amely az emberi kapcsolatokra épít” – mondja. Rámutat arra, hogy a mesterséges intelligencia működtetéséhez szükséges energiafogyasztás és a létrehozott adatközpontok környezeti lábnyoma aggasztó. Achery úgy véli, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, mennyire káros is lehet a technológia elterjedése a bolygóra nézve.

Bár Zetteler és Achery határozottan elutasítják az AI-t, mások, mint például Jackie Adams, a digitális marketing területén dolgozó nő, kénytelenek voltak alkalmazkodni a változásokhoz. Adams kezdetben szintén ellenállt az AI használatának, mert úgy érezte, hogy az nemcsak környezeti szempontból problémás, hanem lustaságot is sugall. „Amikor a kollégáim elkezdtek AI-t használni, a költségvetés csökkentése miatt én is rákényszerültem, hogy kövessem őket” – mondja. Adams most már nem tekinti a mesterséges intelligencia használatát lustaságnak, sőt, úgy véli, hogy az AI segíthet javítani a munkáját.

James Brusseau, a Pace University filozófiai professzora, aki az AI etikájára specializálódott, úgy véli, hogy elérkezett az idő, amikor nem lehet elkerülni a mesterséges intelligencia használatát. „Ha tudni szeretnénk, hogy egy döntés miért született, szükség van az emberekre. De ha nem érdekel minket ez a kérdés, akkor valószínűleg AI-t fogunk használni” – magyarázza Brusseau. Kiemeli, hogy a jövőben számos területen, mint például az időjárás-előrejelzés vagy az aneszteziológia, az AI egyre nagyobb szerepet fog játszani.

Sierra Hansen, Seattleben élő közszolgálati munkatárs, szintén elutasítja az AI-t, aggodalmát fejezve ki amiatt, hogy a technológia csökkenti az emberek problémamegoldó képességét. „Az embereknek kellene irányítaniuk a napjaikat, nem pedig az AI-ra bízni ezt a feladatot” – mondja Hansen. Szerinte a mesterséges intelligencia nemcsak a munkahelyeken, hanem a mindennapi életben is befolyásolja az emberek gondolkodásmódját.

A mesterséges intelligencia elterjedése tehát nemcsak a munkaerőpiacot, hanem az emberek közötti kapcsolatokat és a társadalmi normákat is átalakítja. Miközben egyesek a technológia előnyeit élvezik, mások küzdenek a vele járó kihívásokkal és kérdésekkel, amelyek a jövőnket formálják. Az AI jövője tehát nemcsak a technológiai fejlődésről szól, hanem a társadalmi és etikai dilemmákról is, amelyekkel mindannyiunknak szembesülnie kell.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c15q5qzdjqxo