A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a színről, most a föld alatt folytatja harcát
A Just Stop Oil (JSO) aktivistái ismét előkészítik transzparenseiket, előkeresik a jól ismert fluoreszkáló narancssárga mellényeiket, és feltöltik hangosbeszélőiket. Ez a rutin már sokszor megismétlődött az elmúlt három év során, amely alatt a klímaaktivisták csoportja a brit társadalom egyik legelutasítottabb kampánycsoportjává vált. Az aktivisták szombaton több száz fős megmozdulásra számítanak London belvárosában. Azonban a megjelenésük ellenére ez az esemény nagyon különbözni fog az eddigiektől. Egyrészt a gyűlés létezése nem titok, másrészt valószínűleg nem várhatóak a korábbiakhoz hasonló tömeges zűrzavarok. Valójában ez lesz az utolsó demonstrációjuk. A JSO saját szavaival élve „felakasztja a fényvisszaverő mellényt”, és véget vet a polgári engedetlenség kampányának. A csoport hivatalos álláspontja szerint megnyerték harcukat, mivel a követelésük, hogy ne legyenek új olaj- és gázbányászati engedélyek, már kormányzati politikává vált. A JSO tagjai azonban magánéletükben elismerik, hogy a zűrzavaros tüntetések kezelésére bevezetett szigorúbb hatósági jogkörök szinte lehetetlenné tették, hogy a hasonló csoportok működni tudjanak.
Sarah Lunnon, a JSO társalapítója elmondta, hogy a szombati gyűlés egy „örömteli ünnepség” lesz. „Hihetetlen dolgokat tettünk együtt, és sokat bíztunk egymásban” – mondta. De nemcsak ők ünnepelnek. Sokan, akiknek az útját a JSO akciói megszakították, például a közlekedők, a nagy festmények elleni támadások miatt felháborodott művészetkedvelők, valamint a sport- és színházrajongók, akiknek az eseményeit megszakították, valószínűleg örömmel fogadják a csoport távozását. A rendőrség számára is megkönnyebbülést jelent, hiszen a JSO demonstrációinak biztosítása több ezer órányi rendőri munkát emésztett fel, és milliókba került. 2023-ban a Scotland Yard becslése szerint a csoport tüntetései közel 20 millió fontba kerültek.
A JSO vége azonban komoly kérdéseket vet fel, például, hogy valóban ez lenne a zűrzavaros klímaaktivizmus vége az Egyesült Királyságban, vagy az underground tevékenység új, még zűrzavarosabb akciókat szülhet. Felmerül a stratégiai kérdés is: hogyan kerülheti el a klíma mozgalom, hogy a közvélemény ismét ellenségesen viszonyuljon hozzá, hiszen a JSO modellje kis, elszánt aktivista csoportokból állt, akik célzott akciókat hajtottak végre, a lehető legnagyobb zűrzavart vagy közfelháborodást okozva. Az akcióknak erőszakmentesnek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk, ami azt jelentette, hogy várniuk kellett a letartóztatásra. Az olyan vezetők, mint Roger Hallam, aki eredetileg öt évet kapott azért, mert forgalomzavart tervezett a M25-ös autópályán, úgy vélték, hogy a büntetés nyilvánosságra hozása kulcsfontosságú a figyelem felkeltéséhez.
A rendőrség, a közvélemény felháborodása és a média ellenséges tudósításai hatására egyre több hatalmat követeltek a „klímaváltozási őrültek”, ahogyan a Sun újság nevezte őket, és más tüntetők megfékezésére. A politikai vezetők figyeltek erre a kérésre, és 2022-ben elfogadták a Rendőrségi, Bűnügyi, Ítéleti és Bírósági Törvényt, amely a „szándékosan vagy gondatlanságból közrend megsértését” bűncselekménnyé nyilvánította. Az új jogszabályok lehetővé tették a hatóságok számára, hogy a közrend megsértésének szándékos okozása miatt vádat emeljenek azok ellen, akik potenciálisan zűrzavart okozó akciókat terveztek.
A 2023-as Épublic Order Act a rendőrség jogkörét még tovább szélesítette, új bűncselekményeket hozott létre, például „záródás” az objektumokhoz, komoly zűrzavart okozó alagútfúrás, és a fontos infrastruktúra megzavarása. Eközben a bírók, a magasabb bíróságok támogatásával, megakadályozták a tüntetők jogát, hogy „jogos mentséget” érvényesítsenek a cselekedeteikre a többségében. A fellebbviteli bíróság elismerte, hogy az alperesek „hite és motivációja” túl távoli ahhoz, hogy jogos mentséget képezzen a tulajdonban okozott kárért.
Ahogy a JSO aktivistái már tapasztalták, a közvélemény iránti ellenséges viszonyulás és a szigorúbb jogi keretek miatt a klímaaktivisták között egyre inkább elterjed a nézet, hogy ideje elhagyni a felelősségvállalás hagyományos elkötelezettségét. Az elmúlt évben a Shut the System (STS) csoport több bűncselekményt hajtott végre pénzügyi és biztosító cégek irodái ellen: ablakokat törtek be, festéket permeteztek, és januárban optikai kommunikációs kábelt is megcéloztak. Az STS szervezője elmondta, hogy a jogi változások miatt a hagyományos felelősségteljes tüntetések már nem életképesek. Az aktivisták úgy érzik, hogy a jogi keretek kényszerítik őket arra, hogy underground tevékenységeket folytassanak.
A klímaaktivisták körében egyre inkább elterjedt az a nézet is, hogy a JSO zűrzavara nemcsak a közvélemény elutasítását váltotta ki, hanem a klímaváltozás sürgősségét is elvesztette a figyelem középpontjából. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a klíma cselekvést a közvélemény továbbra is fontosnak tartja, azonban a JSO tevékenységei nem nyerték el a lakosság jóindulatát. A 2023-as YouGov felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 17%-a volt kedvező véleménnyel a csoportról.
A JSO vége tehát nemcsak a csoport számára jelent új irányt, hanem a klíma mozgalom egészének stratégiáját is megkérdőjelezi. A jövőbeli akciók formái és módszerei valószínűleg megváltoznak, ahogy a klímaaktivisták új utakat keresnek a kormány kihívására, miközben megpróbálnak elkerülni a JSO által okozott negatív következményeket. A mozgalom tagjai számára világos, hogy a küzdelem továbbra is folytatódik, és bár a JSO módszerei véget érnek, a klímaügy iránti elkötelezettség nem csökken.
Ezeket is érdemes megnézni
Kinek higgyünk az időjárás-előrejelzésekben?
Áremelkedés az Egyesült Királyságban: Milyen gyorsan nőnek az árak?
