Az amerikai gyár titkai: ellentmondások Trump Amerika-első tervében

A Phoenix mellett található arizonai sivatagban, a kaktuszok között egy rendkívüli épületegyüttes emelkedik, amely alapjaiban formálhatja a globális gazdaság jövőjét. Itt nem csupán a világ legfejlettebb félvezetőinek gyártásához szükséges üzem épül, hanem egy olyan gyár, amely a legújabb technológiákat felhasználva tömegesen fogja előállítani a legkorszerűbb chipeket. Ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államokban épül meg egy ilyen létesítmény, amely mögött a tajvani TSMC, vagyis a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company áll, és amely ígéretet tett arra, hogy milliárdokat fektet be ebbe az országba. A döntés célja a behozott chipek esetleges vámterheinek elkerülése.

A TSMC a világ fejlett félvezetőinek 90%-át gyártja, és eddig mindezt a Tajvani szigeten, a kínai partoktól mindössze 160 kilométerre végezte. Az Apple iPhone-jában lévő chip, a ChatGPT kérdéseit hajtó Nvidia chipek, vagy a laptopokban és számítógépekben használt chipek mind a TSMC termékei. Az arizonai létesítmény, amely a „Fab 21” nevet viseli, rendkívül szigorú biztonsági intézkedésekkel védett, mivel itt található a világ legfontosabb szellemi tulajdonának egy része. A gyártási folyamat rendkívül bonyolult és munkaigényes, a titkokat pedig nagyon szigorúan őrzik.

A gyár látogatása során a BBC stábjának lehetősége nyílt betekinteni a gyártási folyamatba, ami sokak szerint a világ legkritikusabb és legdrágább gyártási folyamata. Donald Trump elnök is többször hangoztatta, hogy a TSMC gyárának létesítése kulcsszerepet játszik az amerikai gazdasági politikákban. Szerinte a gyár a „legnagyobb” a világon, és az amerikai chipipar hanyatlását követően annak újjáélesztését célozza. Trump kijelentette, hogy a vámfenyegetések miatt a TSMC döntése az Egyesült Államokba költözésről szintén a gazdasági politikája sikerének bizonyítéka.

Közben Kína is figyelemmel kíséri a fejleményeket, hiszen Tajvan chipgyártási képességei a kormány által „szilícium pajzsnak” nevezett védekezési stratégiájának részei. A cél az volt, hogy Tajvan elengedhetetlenné váljon a kritikus technológiák terén. A világjárvány miatt azonban a globális ellátási láncok problémái felvetették a kérdést, hogy egyetlen országra való támaszkodás nem kockázatos-e.

A gyárban Greg Jackson, az egyik létesítményvezető golfautóval mutatja be a komplexumot. Elmondása szerint ezek a létesítmények a világ legfejlettebb és legbonyolultabb gyárainak számítanak. A „Gowning Building”-ben a dolgozók védőöltözetet öltenek, hogy átkeljenek egy hídon, amelynek célja, hogy a lehető legtisztább környezetet biztosítsa a mikroszkopikus tranzisztorok gyártásához.

Az egyik mérnök, Konstantinos Ninios, bemutatja az Arizona-i TSMC első termékeit: egy szilícium wafert, amely 4 nanométeres chipeket tartalmaz. A gyártási folyamat több ezer lépésből áll, és a chipek mérete a nanométerekben mérhető. A gyártás során használt gépek szinte kizárólag egy holland vállalattól, az ASML-től származnak, amelyek UV fényt használnak a tranzisztorok megformálásához.

Tajvan nem rendelkezik különleges hozzáféréssel a nyersanyagokhoz, de a gyártási folyamatban való jártassága évek előnyhöz juttatja a többi céggel szemben. A TSMC terjeszkedése már korábban is tervben volt, és a Biden-adminisztráció Chips Act-jén keresztül támogatották. Az elnök Biden látogatása alatt készült fényképek is bizonyítják a gyár amerikai jövőjét.

A félvezető-ellátási lánc globális, így a vámok bevezetése nem segíti a helyzetet. A szilícium waferek Japánból, a gyártáshoz szükséges gépek Hollandiából és tükrök Németországból érkeznek, tehát a gyártási folyamat a világ minden tájáról származó anyagokat igényel. A TSMC Arizona gyára a globális technológiai és gazdasági verseny középpontjában áll. Az Egyesült Államok célja, hogy technológiai és gazdasági fölényt szerezzen Kínával szemben, és ennek érdekében mind Biden, mind Trump adminisztrációja próbálja korlátozni Kína hozzáférését a legfejlettebb félvezető technológiákhoz.

A TSMC története tehát a modern globalizáció sikerének megtestesítője, és a tajvani gyár technológiája a jövő gazdasági és technológiai versenyének kulcsa.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cwywj0zgzwxo