Indiai légicsapások – Milyen válaszra számíthatunk Pakisztántól? Négy kulcskérdés

Indiai és pakisztáni feszültségek újabb szintet léptek, miután India éjszakai légicsapásokat hajtott végre Pakisztánban és a Pakisztán által adminisztrált Kasmírban. Az akció célja a militáns csoportok pozícióinak megsemmisítése volt, amelyet India „hiteles hírszerzési információk” alapján indított el. Az indiai hatóságok szerint az akció mindössze 25 percig tartott, 01:05 és 01:30 közötti időszakban, és a régió lakói döbbenetes robbanásokra ébredtek fel. A pakisztáni kormány állítása szerint hat helyszínt értek találat, és azt is közölték, hogy öt indiai harci gépet és egy drónt lőttek le, amit India nem erősített meg. Islamabad közlése szerint a légicsapások és tüzérségi támadások következtében 26 ember vesztette életét, míg 46-an megsebesültek a LoC-n, amely a de facto határ India és Pakisztán között.

Ez a feszültség növekedés a múlt hónapban történt, amikor egy halálos militáns támadás érte a turistákat Pahalgamban, az indiai-adminisztrálta Kasmírban. India egyértelmű bizonyítékokat állít, amelyek a Pakisztánból származó terroristákat és külső szereplőket kötik a támadáshoz, amelyet Pakisztán határozottan tagad. Ráadásul Islamabad hangsúlyozta, hogy India nem mutatott be bizonyítékokat az állításai alátámasztására. A múltban, 2016-ban, amikor 19 indiai katona esett el Uri közelében, India „sebészeti csapásokat” indított a LoC-n túl. Két évvel később, a Pulwama merénylet, amely 40 indiai paramilitáris katona halálát okozta, indiai légicsapásokhoz vezetett Balakotban, ami az első ilyen akció volt Pakisztán területén 1971 óta.

A szakértők szerint a Pahalgamban történt támadásra adott válasz szélesebb körű, mivel három jelentős, Pakisztánban alapított militáns csoport infrastruktúráját célozta meg egyszerre. India kilenc militáns célpontot támadott meg Pakisztánban és a Pakisztán által adminisztrált Kasmírban, többek között a Lashkar-e-Taiba, a Jaish-e-Mohammed és a Hizbul Mujahideen kulcsfontosságú központjait. Az indiai hadsereg szóvivője szerint a legközelebbi célpontok között volt két tábor Sialkotban, csupán 6-18 km-re a határtól. A legmélyebbre hatoló támadás, mint állítják, a Jaish-e-Mohammed központját érte Bahawalpurban, 100 km-re Pakisztán területén. Pakisztán ugyanakkor tagadta, hogy terrorista táborok lennének az érintett helyszíneken.

A szakértők megjegyzik, hogy India által végrehajtott támadások célpontjainak bővítése figyelemre méltó, mivel korábban a csapások általában a LoC-n túlra, Pakisztán-adminisztrálta Kasmírra korlátozódtak. Ajay Bisaria, India volt pakisztáni főbiztosa szerint a legutóbbi támadások célja a „Balakot plusz válasz” volt, amely a terrorista központok célzott megsemmisítésére irányult, de egyúttal erős de-eszkaláló üzenetet is hordozott. A támadások pontosabbak és célzottabbak voltak, mint a korábbiak, ezért Pakisztán számára nehezebb tagadni azokat.

Az indiai források azt állítják, hogy a csapások célja a „deterrence” visszaállítása volt, mivel az indiai kormány úgy véli, hogy a 2019-ben kialakított elrettentés meggyengült, és újra kell építeni. A szakértők egyetértenek abban, hogy Pakisztán válasza elkerülhetetlen, és a diplomácia szerepe is kulcsfontosságú lesz a következő feszültségi szint kezelésében. Dr. Ejaz Hussain, pakisztáni politikai és katonai elemző szerint a válaszlépések, amelyeket a pakisztáni hadsereg fog tenni, várhatóak, hiszen a katonai retorika és a nyilvános nyomás arra ösztönzi őket, hogy reagáljanak.

A helyzet fokozódása miatt India és Pakisztán között a diplomáciai csatornákra is nagy szükség van. A múltban a feszültségek csökkentésére tett kísérletek végül sikerrel jártak, de a mostani krízis különösen veszélyesnek tűnik, és a szakértők szerint a legnagyobb kockázat a további eszkaláció. A pakisztáni közvélemény gyorsan változhat, különösen, ha a belpolitikai helyzet feszültté válik, és a katonai befolyás növekedésével párhuzamosan a lakosság támogatottsága is megerősödhet. India számára most a legfontosabb feladat, hogy egyensúlyt találjon az eszkaláció és a visszafogottság között, miközben próbálja kezelni a határokon zajló feszültségeket és a szomszédos országokkal való kapcsolatokat.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cd020710v1ko