Kanadai jelöltek a fosszilis energiahordozók mellett, a klímaváltozás háttérbe szorul
A közelgő kanadai szövetségi választások során a politikai diskurzus középpontjában Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének fenyegetése áll, miközben a globális felmelegedéshez való kanadai hozzájárulás kérdése háttérbe szorult. A két fő politikai párt, a Liberális Párt és a Konzervatív Párt eltérő irányvonalakat képvisel az energia infrastruktúrájának fejlesztésében, mivel Kanada a jövőben igyekszik csökkenteni az Egyesült Államoktól való függőségét. Mark Carney, a Liberális Párt vezetője ígéretet tett arra, hogy Kanadát a hagyományos és zöld energiák globális szuperhatalmává teszi, míg Pierre Poilievre, a Konzervatív Párt vezetője a kőolaj- és gázipar fellendítésére összpontosít, és eltörölné az ipari szén-dioxid adót.
Ez a politikai helyzet éles ellentétben áll a 2021-es választásokkal, amikor a környezetvédelem volt a legfontosabb kérdés a választók szemében. Akkor a két nagy párt között egyetértés volt abban, hogy Kanadának gyorsan át kell térnie a zöld gazdaságra, amit egy nettó nullás kibocsátási törvény elfogadása is jelezett. Most azonban ez az egység már távolinak tűnik. Carney, aki március elején vette át a Liberális Párt vezetését és a miniszterelnöki posztot, hosszú ideje elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelem mellett. Az Egyesült Királyság Központi Bankjának volt vezetőjeként, a klíma cselekvésért és finanszírozásért felelős ENSZ különmegbízottjaként és a Glasgow-i pénzügyi szövetség társelnökeként ismert, amely a COP26 egyik fontos eredménye volt. Azonban első intézkedéseként miniszterelnökként eltörölte a fogyasztói szén-dioxid adót, amely 2019 óta volt érvényben, és amely a szén, olaj vagy gáz felhasználását növelte meg.
Ez a lépés népszerűtlen volt, és a Konzervatív Párt számára könnyű célt jelentett a növekvő megélhetési költségek felelősségének hárítására. Poilievre még „szén-dioxid adós Carney”-nak is nevezte ellenfelét. Egyes elemzők szerint a közteher eltörlésének döntése politikailag okos lépés volt, míg mások hibának tartják. Catherine Abreu, a Nemzetközi Klímapolitikai Központ igazgatója szerint azzal, hogy a karbon ár eltörlését a legelső intézkedések egyikévé tette, Carney elfogadta azt a narratívát, hogy a klímakérdések költségesek és nem előnyösek. „Ez egy kihagyott lehetőség volt arra, hogy új narratív keretet állítsunk fel a választások során” – mondta Abreu.
Carney kampányának fő üzenete, hogy Kanadát „a tiszta és hagyományos energia világelső szuperhatalmává” kívánja tenni. Pragmatikus megközelítést hirdet, és kampányában a zöld energia projektek gyorsítását, valamint a zöld közlekedés és épületek ösztönzését ígéri, bár a részleteket nem árulja el. Emellett a szén-dioxid megkötésére irányuló technológiákba történő befektetést is sürget. Azonban a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy 2023 vége óta a kanadai állampolgárok klímaváltozással kapcsolatos aggodalmai csökkentek, mivel a megélhetési költségek, az energia és a lakhatási költségek kerültek előtérbe.
A háború Ukrajnában új hangsúlyt fektetett Kanada bőséges természeti erőforrásaira, különösen az olajra, gázra és kritikus ásványokra. A politikai diskurzusban Mark Winfield, a torontói York Egyetem környezeti és városi változásokkal foglalkozó karának professzora úgy fogalmazott, hogy Kanada geopolitikai szempontból fontos szereplővé válhat, hiszen más országok keresik az alternatív forrásokat az orosz energia helyett. Poilievre, aki a kőolaj- és gáziparban gazdag régiók szavazóbázisára támaszkodik, a szén-dioxid adó eltörlését és az ipar bővítését szorgalmazza. Bár a nettó nullás célok támogatásáról nem nyilatkozott egyértelműen, érvelése szerint a világ számára előnyösebb lenne, ha India és más ázsiai országok a „koszos szenet” tisztább kanadai olajra és gázra cserélnék.
A választók számára a legfontosabb kérdés, hogy melyik vezető képes a legjobban kezelni a konfliktusos amerikai elnököt, különösen az olaj- és gázipar szempontjából. Kanada az Egyesült Államok legnagyobb külföldi olajszállítója, a nyersolaj-termelés körülbelül 90%-a az amerikai piacra irányul, így az energia tarifák hatása a munkahelyekre és a gazdaságra katasztrofális lehet. Carney a legutóbbi vitában hangsúlyozta, hogy a „kapcsolatunk az Egyesült Államokkal teljesen megváltozott”, és hogy a vezetékek nemzeti biztonsági problémát jelentenek. A függetlenség iránti vágy felerősítette az érdeklődést a nyugati tartományokból keleti irányba tervezett olaj- és gázvezetékek iránt, amelyek új külföldi piacokra is eljuthatnának.
A Liberálisok és Konzervatívok egyaránt ígéretet tettek arra, hogy felgyorsítják az „energiafolyosók” kialakítását, ám Carney a környezetvédők ellenérzései miatt ingadozik a vezetékek támogatásában. A klímaváltozás elleni harc mellett a választások kimenetele komoly kihívás elé állítja a győztest, hiszen Kanada a nemzetközi színtéren vállalta, hogy 2030-ra 40-45%-kal csökkenti a szén-dioxid kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. Jelenleg azonban csupán 8,5%-os csökkenést értek el. A választók április 28-án járulnak az urnákhoz, és a választás kimenetele jelentős hatással lehet a kanadai gazdaságra és környezetpolitikára egyaránt.
Ezeket is érdemes megnézni
Kínai elektromos autók: egyre vonzóbbak és olcsóbbak, de mi a valódi áruk?
Miért van szükségünk forradalmi hűtési technológiákra?
