Ki Robert Prevost, az új XIV. Leo pápa?

A Szent Péter-bazilika erkélyéről bejelentett névsor előtt már a tömeg „Viva il Papa!” kiáltásával ünnepelte az új pápát. Robert Francis Prevost, aki 69 évesen a 267. pápává választották, a Leo XIV nevet viseli. Ez a választás történelmi jelentőséggel bír, hiszen ő az első amerikai pápa, noha sokan latin-amerikainak tekintik, mivel hosszú éveket töltött misszionáriusként Peruban. Prevost Chicagóban született 1955-ben, spanyol és francia-olasz származású szülők gyermekeként. Altarista volt, majd 1982-ben pappá szentelték. Három évvel később Peruba költözött, de rendszeresen visszatért az Egyesült Államokba, hogy lelkipásztorként és prior-ként szolgáljon szülővárosában. Peru állampolgára is, és szívesen emlékeznek rá, mint olyan alakra, aki a marginalizált közösségekkel dolgozott és hidakat épített.

Prevost tíz évet töltött helyi plébánosként és szemináriumi tanárként Trujillo városában, Peru északnyugati részén. Pápai beiktatásának első szavaiban szeretetteljesen emlékezett meg elődjéről, Ferenc pápáról. „Még mindig halljuk a fülünkben Ferenc pápa gyenge, de mindig bátor hangját, aki megáldott minket” – mondta. „Egyesülve és kézenfogva Istennel, haladjunk együtt” – mondta a lelkes tömegnek. A pápa említette az Ágoston Rendben betöltött szerepét is. 2014-ben Ferenc őt Chiclayo püspökévé nevezte ki Peruban. Prevost is jól ismert a bíborosok körében, mivel kiemelkedő szerepet játszott a Latin-Amerikai Püspöki Dicasterium élén, amelynek fontos feladata a püspökök kiválasztása és felügyelete. 2023 januárjában érsek lett, majd néhány hónap múlva Ferenc bíborossá nevezte ki.

Leo XIV pápává választása után azonnal figyelem irányul a nyilatkozataira, hogy vajon folytatja-e elődje reformjait a római katolikus egyházban. Prevostról úgy tartják, hogy osztja Ferenc nézeteit a migránsokkal, a szegényekkel és a környezetvédelemmel kapcsolatban. Egykori szobatársa, John Lydon a BBC-nek úgy nyilatkozott Prevostról, mint „extrovertált”, „közvetlen” és „nagyon aggódó a szegényekért”. Prevost személyes hátteréről elmondta, hogy bevándorló családban nőtt fel. „Az Egyesült Államokban születtem… De a nagyszüleim mind bevándorlók voltak, franciák és spanyolok… Nagyon katolikus családban nevelkedtem, mindkét szülőm aktívan részt vett a plébánián” – mondta az olasz Rai tévének választása előtt.

Bár Prevost az Egyesült Államokban született, a Vatikán a második pápaként említi az amerikai kontinensről (Ferenc Argentínából származik). Az utóbbi hónapokban úgy tűnik, hogy Prevost szembeszállt JD Vance amerikai alelnök nézeteivel. Az ő nevében működő közösségi média-fiók megosztotta a Trump-adminisztráció által egy amerikai lakost El Salvadorba deportáló intézkedésről szóló kritikát, és egy kritikát Vance Fox News-nak adott interjújáról. „JD Vance téved: Jézus nem kér tőlünk, hogy rangsoroljuk mások iránti szeretetünket” – olvasható a posztban, amely a National Catholic Reporter weboldalon megjelent kommentár címét ismételte.

Perui ideje alatt Prevost sem tudta elkerülni a szexuális visszaélések körüli botrányokat, amelyek árnyékot vetettek az egyházra, bár a püspöksége határozottan tagadta, hogy bármilyen eltussolásban részt vett volna. A Leo név választása azt is jelzi, hogy Prevost elkötelezett a dinamikus társadalmi kérdések iránt, vélik a szakértők. Az első Leo pápa, akinek pápasága 461-ben ért véget, Attila hun királlyal találkozott, és sikerült meggyőznie őt arról, hogy ne támadja meg Rómát. Az utolsó Leo pápa 1878-tól 1903-ig vezette az Egyházat, és befolyásos értekezést írt a munkásjogokról.

A bostoni egykori érsek, Seán Patrick O’Malley a blogján azt írta, hogy az új pápa „olyan nevet választott, amely széles körben összefonódik a társadalmi igazságosság örökségével, amely Leo XIII pápaságához köthető, aki egy olyan időszakban volt pápa, amikor a világ történelmi zűrzavarban volt, az ipari forradalom, a marxizmus kezdete és a széleskörű bevándorlás idején”. A pápa LGBT-vel kapcsolatos nézetei még nem világosak, de egyes csoportok, így a konzervatív Bíborosi Kollégium is úgy véli, hogy talán kevésbé támogatja a szexuális kisebbségeket, mint Ferenc. Leo XIV a Ferenc által a szexuális kisebbségek és más „rendellenes helyzetben lévő” párok áldására vonatkozó nyilatkozatot is támogatta, bár hozzátette, hogy a püspököknek helyi kontextusok és kultúrák szerint kell értelmezniük ezeket az irányelveket.

Tavaly a klímaváltozásról szólva Prevost azt mondta, hogy itt az idő, hogy „szavakról tettekre” lépjünk, és arra kérte az emberiséget, hogy építsen „visszautasítást” a környezettel. Konkrét intézkedéseket is említett a Vatikánban, beleértve a napelemek telepítését és elektromos járművek beszerzését. Leo XIV támogatta Ferenc döntését, hogy nők először csatlakozhassanak a Püspöki Dicasteriumhoz. „Több alkalommal láttuk, hogy a női nézőpont gazdagítja a folyamatot” – mondta a Vatikáni Híreknek 2023-ban. Anna Rowlands elmondta, hogy a pápa „kicsit túlterheltnek tűnt”, de nyugalmát is „fokozta” az új kihívásokkal szemben. A római katolikus Salford püspöke üdvözölte az első amerikai pápa megválasztását. Az 1969-ben Chicagóban született Robert Prevost, 69 éves, az első észak-amerikai, aki pápává választották, és a bíborosok a Sixtus-kápolnában csatlakoztak az újonnan megválasztott pápához egy imádsággal kezdődő szertartás keretében. A hagyományoknak megfelelően az újonnan választott pápák kérik, hogy változtassák meg nevüket.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c0ln80lzk7ko