Gazdaság,  Hírek

Trump ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásának váratlan következményei

Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapást mér a globális klímavédelemre – nyilatkozta Christiana Figueres, az Egyesült Nemzetek volt klímavédelmi főtitkára, miután Trumpot megválasztották novemberben. A hivatalba lépése óta Trump visszavonta az Egyesült Államokat a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a legfontosabb globális klímavédelmi megállapodásnak tartanak. Ezen kívül akadályozta az amerikai tudósok részvételét a nemzetközi klímakutatásokban, eltávolította a nemzeti elektromos járművekre vonatkozó célokat, és gúnyolta elődje zöld technológiák fejlesztésére irányuló törekvéseit, amelyeket „zöld új átverésnek” nevezett.

Ennek ellenére, Trump érdeklődést mutatott az ukrán elnökkel való megállapodás iránt a kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatban. Emellett különösen figyelmet fordít Grönlandra és Kanadára, amelyek mindkét ország gazdag kritikus ásványi anyagokban. A kritikus ásványok beszerzése Trump hivatalba lépése óta kiemelt figyelmet kapott. Ezek az ásványi anyagok kulcsszerepet játszanak olyan iparágakban, mint a repüléstechnika és a védelem, de érdekes módon más fontos felhasználásuk is van: zöld technológiák gyártására használják őket. Felvetődik a kérdés, hogy Trump ásványi anyagokra irányuló figyelme vajon segíthet-e feloldani az Egyesült Államok potenciálját a zöld technológiai szektorban.

Trump közvetlen munkatársa, Elon Musk, a Space X és a Tesla vezetője, jobban megérti a kritikus ásványok jelentőségét a zöld átmenet szempontjából. Az ő cégei nagymértékben támaszkodnak olyan kritikus ásványokra, mint a grafit (elektromos járművekben), lítium (akkumulátorokban) és nikkel (rakétákban). Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének docense elmondta, hogy minden ország saját listával rendelkezik a kritikus ásványokról, amelyek általában ritkaföldfémekből és más fémekből, például lítiumból állnak. A kereslet robbanásszerű növekedése figyelhető meg, 2023-ban a lítium iránti kereslet 30%-kal nőtt. Ezt főként a tiszta energia és az elektromos járművek szektorának gyors növekedése hajtja. Az International Energy Agency előrejelzése szerint a következő két évtizedben ezek a szektorok a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át és a ritkaföldfémek iránti kereslet 40%-át teszik ki.

Musk annyira aggódik e ásványok megszerzése miatt, hogy három évvel ezelőtt azt tweetelte: „A lítium ára őrült szintre emelkedett! A Tesla-nak valójában bele kellene kezdenie a bányászathoz és a finomításhoz, hacsak a költségek nem javulnak.” Kiemelte, hogy az elem nem ritka, de a kitermelés üteme lassú. Az Egyesült Államok gyenge helyzetét a ritkaföldfémek és kritikus ásványok (mint például kobalt és nikkel) terén egy decemberi 2023-as amerikai kormányzati bizottság jelentése is tárgyalta. A jelentés figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak újra kell gondolnia a kritikus ásványok és ritkaföldfémek ellátási láncaira vonatkozó politikáját, mivel a jelenlegi függőség a Kínai Népköztársaságtól kockázatokat jelent.

A jelentés arra figyelmeztetett, hogy ha ezt nem teszik meg, az „a védekezési termelés leállásához és más fejlett technológiák gyártásának elfojtásához vezethet.” Kína dominanciája a piacon abból adódik, hogy korán felismerte a zöld technológiák által kínált gazdasági lehetőségeket. „Kína körülbelül 10 évvel ezelőtt döntött arról, hogy merre tart a trend, és stratégiailag törekedett nemcsak a megújulók, hanem az elektromos járművek fejlesztésére is, és most uralja a piacot” – mondta Bob Ward, a Londoni Gazdasági Iskola (LSE) Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója.

A kritikus ásványok piaca rendkívül bonyolult, mivel geológiai szempontból korlátozottak. Daisy Jennings-Gray, a Benchmark Mineral Intelligence árfolyamok vezetője elmondta, hogy nem lehet garantálni, hogy minden országban gazdaságosan kinyerhető készletek állnak rendelkezésre. Néhány ásvány, például a lítium bőségesen megtalálható a Földön, de gyakran nehezen elérhető helyeken található, így a bányászati projektek logisztikája nagyon drága lehet. Más esetekben egyetlen országra való függés is fennáll, amely a globális ellátás jelentős részét termeli – például a kongói Demokratikus Köztársaságból származó kobalt.

Ezért ha egy természeti katasztrófa vagy politikai zűrzavar következik be, az hatással van az árakra. Kína sikeresen biztosította az ellátást azáltal, hogy jelentős befektetéseket eszközölt Afrikában és Dél-Amerikában, de valódi dominanciáját a feldolgozás terén, azaz a ásványok kinyerésének és a kőzetből való elválasztásának terén éri el. Kína a globális ritkaföldfém-termelés 60%-át adja, de a feldolgozás terén közel 90%-os részesedéssel bír. Az ország tisztában van azzal, mennyire fontos ez a gazdasági kereskedelem szempontjából. Trump válaszlépései, mint például a Kínára kivetett vámok, azonnali reakciót váltottak ki Kínából, amely több mint 20 kritikus ásvány, köztük grafit és volfrám exportjának ellenőrzését vezette be.

Christopher Knittel, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) alkalmazott közgazdaságtan professzora szerint Trump motivációja a hátrányos helyzet miatti félelem. „Azt gondolom, hogy ez a feldolgozás a kulcs, amely a legmagasabb árréssel bír, ezért Kína sok pénzt keres” – mondta. Ez a „boldog véletlen” viszont a zöld technológia támogatását is elősegítheti. A kérdés azonban az, hogy vajon az Egyesült Államok túl későn érkezett-e a szektor teljes kihasználásához.

A zöld átmenet kezdeti szakaszaiban „teherként” értékelték a legtöbb ország számára – hangsúlyozta Ward. A Biden-kormányzat jelentős támogatást nyújtott a zöld technológiai iparágaknak az Inflációs Csökkentési Törvény (IRA) bevezetésével 2022 augusztusában, amely adókedvezményeket, hiteleket és egyéb ösztönzőket kínál a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiákhoz, az elektromos járművek akkumulátor-technológiáitól kezdve a napenergia panelekig. 2024 augusztusára várhatóan 493 milliárd dollár (382 milliárd font) befektetést hozott az Egyesült Államok zöld iparágába.

Ugyanakkor a kritikus ásványok beszerz

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c30mjedjzgpo

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük