
USA és Kína készen áll a vámok tárgyalására – ki enged először?
A hétvégén Svájcban kezdődnek meg a kereskedelmi tárgyalások az Egyesült Államok és Kína között, melyek célja a két ország közötti kereskedelmi feszültségek enyhítése. Az utóbbi időszakban a kereskedelmi kapcsolatok drámaian romlottak, miután Donald Trump amerikai elnök áprilisban 145%-os vámot vezetett be a kínai termékekre, amire Kína 125%-os válaszvámot alkalmazott. Az elmúlt hónapokban a két ország közötti kereskedelem csökkenése komoly aggodalomra ad okot, és kérdés, hogy melyik fél enged elsőként a tarifákból a tárgyalások során.
A BBC észak-amerikai és ázsiai tudósítói, Bernd Debusmann és Tessa Wong részletes elemzést adnak az Egyesült Államok és Kína lépéseiről a tárgyalások előtt. Az elemzés során hangsúlyozzák, hogy a kereskedelmi háború már eddig is jelentős hatással volt a globális gazdaságra, és a jövőbeli lépések meghatározzák a két ország közötti viszonyt. A várakozások szerint a tárgyalások során mindkét fél próbálja majd érvényesíteni érdekeit, de a kérdés az, hogy mennyire lesznek hajlandók kompromisszumra lépni.
A kereskedelmi feszültségek mellett a világ más részein is sok esemény zajlik. Például a gázai háború ellen tiltakozó diákok és diplomások között több nemzetközi diák is őrizetbe került, ami felhívja a figyelmet a politikai aktivizmusra és annak következményeire. Egy másik tragikus esemény színhelye volt egy fesztivál, ahol egy autós támadás következtében tizenegy ember életét vesztette, és a rendezvény szervezői szívszorítóan nyilatkoztak a történtekről.
A holokauszt túlélői is részt vettek az éves ‘Élet menetén’, amely 80 évvel a tábor felszabadítása után került megrendezésre, és ezzel emlékeztek meg a történelmi eseményekről. A Vatikán előtt gyászolók tömege gyűlt össze, hogy tiszteletüket tegyék Ferenc pápának, aki 88 éves korában hunyt el. A világ vezetői is kifejezték részvétüket, ami jól mutatja a pápa nemzetközi hatását és elismertségét.
A kereskedelmi tárgyalások mellett a Trump-adminisztráció egy másik problémával is szembesült, amikor tévedésből deportáltak egy Maryland állambeli lakost. Az adminisztrációs hiba miatt a ruszk-amerikai állampolgárt egy fogolycsere keretében szabadon engedték Moszkva és Washington között. Ursula von der Leyen, az EU vezetője, hangsúlyozta, hogy egységes válaszra van szükség az amerikai vámokkal szemben, és figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy további ellencsapásokra kerülhet sor, ha a tárgyalások nem hozzák meg a várt eredményeket.
A BBC elemzője, Anthony Zurcher, közelebbről megvizsgálta Trump tárgyalási stratégiáját a világ vezetőivel, és rávilágított arra, hogy az elnök stílusa sokszor vitatott. Kanada kapcsán Mark Carney, egy prominens közgazdász, azt nyilatkozta, hogy Kanada a „leginkább európai nem európai ország”. A demonstrálók követelték a letartóztatott Mahmoud Khalil aktivista szabadon bocsátását is, akit deportáció fenyeget.
Quentin Sommerville számára különösen érdekes volt, hogy hozzáférhetett egy drogkartell működéséhez, mivel az Egyesült Államok éppen a drogfüggőséggel küzd, amely már több százezer halálesetet követelt. Trump különböző országokkal való kereskedelmi kapcsolatainak vizsgálata során a közelmúltban kritikusan nyilatkozott Írországról, ahol „óriási” kereskedelmi egyenlőtlenséget említett, és az EU-t azzal vádolta, hogy „nagyon rosszul” bánik az Egyesült Államokkal.
A közelmúlt eseményei és a kereskedelmi tárgyalások mind arra utalnak, hogy a globális politikai és gazdasági helyzet folyamatosan változik, és a vezetőknek ügyesen kell navigálniuk a nemzetközi vizeken. Az elkövetkező tárgyalások kimenetele tehát nemcsak az Egyesült Államok és Kína kapcsolatát formálja, hanem szélesebb körben is kihatással lesz a globális kereskedelemre és a politikai viszonyokra.

