A műhold, ami megméri a világ 1,5 billió fáját
A világ esőerdőit gyakran a „Föld tüdejének” nevezik, hiszen hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárolnak, ezzel hozzájárulva a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez. Az esőerdőkben található több mint másfél trillió fa pontos szén-dioxid-tároló képességének meghatározása eddig gyakorlatilag lehetetlen feladatnak tűnt, de a legújabb tudományos fejlesztések ezt a helyzetet megváltoztathatják. A közelmúltban, a hét elején, az Európai Űrügynökség (ESA) sikeresen indított egy olyan műholdat, amely egy különleges radar rendszer segítségével képes feltárni, mi rejlik a fák lombkoronája alatt. A tudósok reményei szerint ez a technológia segíthet jobban megérteni az esőerdők szén-dioxid-tárolásban betöltött szerepét és a deforestáció hatásait.
A rakéta a francia Guiana-i Kourou állomásról indult, és az Amazonas felett repült el, amely az egyik olyan esőerdő, amelyet a műhold vizsgálni fog. A műholdat, amelynek méretes, 12 méter átmérőjű antennája van, a szakértők szeretettel „űrsátraként” emlegetik, mivel ez az antenna képes jeleket küldeni és fogadni. Prof. John Remedios, a Nemzeti Földmegfigyelési Központ igazgatója, aki az ESA-nak javasolta a projektet, az indítást követően elmondta, hogy ez egy jelentős eredmény lenne, hiszen először tudnák pontosan meghatározni, hogy mennyi szén-dioxid található az Amazonasban, a Kongó-medencében és Indonéziában.
Az antenna P-sávú radart használ, amely hosszú hullámhossza révén képes mélyebbre behatolni az erdőkbe, feltárva a lombkorona által elfedett ágakat és törzseket. Dr. Ralph Cordey, az Airbus geotudományi részlegének vezetője kiemelte, hogy a jelenlegi űrbeli radarok nagyszerű képeket készítenek a jéghegyekről, de amikor erdőkre irányítják őket, csupán a fák csúcsait, a vékony ágaikat és leveleiket látják, a mélyebb rétegekbe nem tudnak belenézni. Az új radar technológia azonban lehetővé teszi, hogy a tudósok a fák és erdők mélységeibe is betekinthessenek.
A 1,2 tonnás műhold működése hasonlít a CT-vizsgálatokhoz, hiszen rétegekben elemzi a fákat, és így képet alkot arról, hogy mennyi fás anyag található az erdőkben. Ezen anyag mennyisége a klímaváltozást okozó szén-dioxid mennyiségére is következtetni enged. Jelenleg a tudósok egyes fákat mérnek, és ezeket próbálják általánosítani, de ez óriási kihívást jelent, ahogy Prof. Mat Disney, a londoni University College professzora fogalmazott. Szerinte a jelenlegi tudásunk nagyon hiányos, mivel rendkívül nehéz a pontos mérések elvégzése. Az erdőkben található másfél trillió fa szén-dioxid-tartalmának meghatározása a műholdak segítségével vált lehetővé.
A műhold indítása után a földi mérések is folytatódnak, hogy ellenőrizzék az átvitt adatokat. A műholdat az Egyesült Királyságban építették, és az ötletet a Sheffieldi Egyetem professzora, Shaun Quegan fogalmazta meg, de hangsúlyozta, hogy ez egy nemzetközi együttműködés eredménye. Az ESA által indított misszió évtizedek innovatív munkájának összegzése, amely számos európai és amerikai tudós közreműködésével valósult meg.
A műhold telepítése során kihívásokkal teli szakaszok várnak a csapatra, még a rakéta indítását követően is. A műhold nagy méretű elemei, például a 12 méteres antenna, hasonlítanak egy ernyő kinyitásához az űrben, ezért az efféle működés zökkenőmentessége kulcsfontosságú. Az Airbus mérnökei az amerikai L3Harris Technologies szakembereivel dolgoztak együtt, hogy a hatalmas antennát megépítsék, mivel ez a szakterület jelenleg nem elérhető Európában.
A csapat reményei szerint az első térképeket hat hónapon belül elkészítik, és az adatgyűjtés következő öt évben folytatódik. Ezek az éves térképek nemcsak a tárolt szén mennyiségét, hanem a deforestációval elveszett mennyiséget is megmutatják. A Biomass műhold hosszabb hullámhossza révén képes áthatolni a felhőkön, biztosítva ezáltal a konzisztens és összehasonlítható nézetet az erdőkről évről évre. A tudósokat az a cél motiválja, hogy a projekt során olyan információkat nyerjenek, amelyek segítenek megérteni, hogyan járulnak hozzá az erdők a bolygónk működéséhez, különösen a klímaváltozás folyamatához, amely ma és a jövőben is kiemelten fontos.
Ezeket is érdemes megnézni
Indiai légicsapások – Milyen válaszra számíthatunk Pakisztántól? Négy kulcskérdés
Dél-Afrika bírálja az amerikai Afrikáner menekültpolitikát
